Minőségmegőrzési idő vagy fogyaszthatósági idő: mi a különbség?

A két dátum röviden

Az élelmiszerek csomagolásán kétféle lejárati dátum szerepelhet, és a felirat szövege elárulja, melyikről van szó.

Fogyaszthatósági idő: itt ne kísérletezz

A „fogyasztható” felirat a gyorsan romló termékekre kerül. Ezekben a baktériumok úgy is elszaporodhatnak, hogy a termék szaga és kinézete még rendben van. A Nébih egyértelmű: a lejárt fogyaszthatósági idejű termék betegséget okozhat, nem szabad vele kísérletezni.

Hogy kevesebb vesszen kárba:

• A hűtőben tedd előre azt, ami hamarabb jár le.
• Ha látod, hogy nem éred el a dátumot, fagyaszd le a dátum előtt (darált hús, kenyér, sok főtt étel jól fagyasztható).
• Bontás után a csomagoláson lévő utasítás számít (például „felbontás után 3 napon belül”), nem az eredeti dátum.

Minőségmegőrzési idő: a lejárat nem azonos a romlással

A „minőségét megőrzi” dátum azt jelzi, meddig vállalja a gyártó, hogy a termék az eredeti minőségű. Utána a keksz kicsit puhább lehet, a kávé kevésbé illatos, a chips nem annyira ropogós. Ez minőségi kérdés, nem élelmiszer-biztonsági.

A Nébih Maradék nélkül programja külön ajánlást adott ki arról, mikor fogyasztható egy lejárt minőségmegőrzési idejű termék. A feltételek:

• a csomagolás bontatlan, sértetlen és tiszta,
• a termék kinézete, illata, íze a megszokott, nincs penész vagy furcsa szag,
• végig a gyártó által előírt módon tárolták (fagyasztott terméknél legfeljebb −18 °C-on),
• nem csecsemőknek vagy kisgyermekeknek szánt speciális élelmiszer, nem tápszer.

Az ajánlás termékcsoportonként azt is megadja, a lejárat után nagyjából hány hónapon belül érdemes elfogyasztani: a tartós termékeknél ez 2 és 12 hónap között mozog. A pontos táblázatot a Nébih ajánlásában találod.

Ha bizonytalan vagy, nézd, szagold, kóstold meg kis mennyiségben, és ha bármi gyanús, ne edd meg. A dátum támpont, a saját érzékszerveid a végső döntés.

Miért nem lehet lejárt terméket eladni?

Mert a szabály a kereskedőre szigorúbb, mint a fogyasztóra. Lejárt élelmiszert nem lehet forgalomba hozni, akkor sem, ha csak a minőségmegőrzési ideje járt le. Otthon te döntöd el, hogy megeszed-e a tavalyi lisztet, a boltban viszont már nem lehet eladni.

A Nébih szerint a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek bizonyos feltételekkel adományozhatók (például élelmiszerbanknak), de értékesíteni nem szabad őket.

Ez az ételmentő appokra is igaz. A Morsban csak olyan étel szerepelhet, ami még nem járt le: az üzlet minden ajánlatnál megerősíti ezt. Az ételmentés lényege az aznap még friss, jó étel, amit holnap már nem lehetne eladni, például a pékség esti kínálata vagy az étterem napi menüjéből maradt adagok.

Gyakori félreértések

„A lejárt joghurt még jó, csak szagold meg.”

A joghurton fogyaszthatósági idő van. A romlás nem mindig érezhető, ezért itt a dátum számít.

„A minőségmegőrzési idő után minden mehet a kukába.”

Nem kell. A tartós termékek nagy része még hónapokig fogyasztható, ha jól tárolták. Ezzel rengeteg felesleges pazarlást lehet megspórolni.

„A lefagyasztott ételnek nincs lejárata.”

Van, csak hosszabb. Fagyasztás előtt írd rá a dobozra a dátumot, és néhány hónapon belül használd fel.

Hogyan dobj ki kevesebbet a lejárati dátumok miatt?

1. Vásárlás előtt nézz be a hűtőbe és a kamrába.
2. A boltban a romlékony terméknél nézd meg a dátumot, és csak annyit vegyél, amennyit addig elhasználsz.
3. Otthon az új terméket tedd hátra, a régit előre.
4. Hetente egyszer legyen egy „maradékos” vacsora, amikor a hamarosan lejáró dolgok fogynak el.

Ha érdekel, mennyi élelmiszer vész kárba itthon, és hol keletkezik a legtöbb, olvasd el az élelmiszer-pazarlásról szóló cikkünket.