Élelmiszer-pazarlás Magyarországon: mennyit dobunk ki, és mit tehetsz ellene?

Mennyi ételt dobunk ki?

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Maradék nélkül programja évek óta méri, mennyi élelmiszer kerül a kukába a magyar háztartásokban. A felmérésben részt vevő családok egy héten át lemérik és feljegyzik, mit dobnak ki.

A 2022-es eredmények szerint:

• egy főre évente 59,9 kg élelmiszerhulladék jut a háztartásban,
• ennek 40,2%-a, 24,1 kg elkerülhető lett volna, vagyis ehető étel volt,
• a maradék nem elkerülhető hulladék: héj, csont, kávézacc, tojáshéj.

Javul a helyzet?

Igen, ha lassan is. A Nébih szerint 2016 és 2022 között az elkerülhető pazarlás 27,4%-kal csökkent: fejenként 33,1 kg-ról 24,1 kg-ra. Ebben szerepe lehet a drágulásnak is (ha többe kerül az étel, persze jobban figyelünk rá), és a tudatosság is nőtt. Hogy a kettő közül melyik mennyit nyom a latban, azt bevallom, nem tudjuk megmondani.

Ettől még nagy a szám.

Egy négyfős családnál ez évente közel 100 kg megehető étel, pontosabban négyszer 24,1, vagyis nagyjából 96 kg. A Nébih elnöke 2024-ben úgy fogalmazott: egy négyfős család évente átlagosan mintegy 160 ezer forintnyi élelmiszert dob ki feleslegesen.

Mi kerül leggyakrabban a kukába?

A felmérések szerint a pazarlás legnagyobb része főtt, elkészített étel: a túl nagy adag, a hűtőben elfelejtett maradék, a vendégségre főzött, el nem fogyott étel. Ezt követi a zöldség és a gyümölcs, majd a pékáru és a kenyér. A Nébih adatai szerint a kidobott ételnek közel fele (46%) készétel. Szóval a legnagyobb tétel a saját főztünk.

Az ünnepek és a szokásostól eltérő időszakok (vendéglátás, svédasztal, szünidő) alatt a Nébih szerint még több étel kerül a kukába.

Miért pazarlunk?

Ritkán azért, mert nem érdekel minket. Sokkal inkább ezek miatt:

• Túl sokat főzünk, „nehogy kevés legyen”.
• Túl sokat veszünk, főleg akcióban és éhesen.
• Elfelejtjük, ami a hűtő hátuljában van.
• Félreértjük a lejárati dátumot, és kidobjuk a még jó tartós terméket. Erről itt írtunk részletesen: minőségmegőrzési idő vagy fogyaszthatósági idő.
• Rosszul tároljuk: a kenyér kiszárad, a zöldség megfonnyad.

Mit tehetsz otthon?

Vásárlás

• Írj listát, és indulás előtt nézz be a hűtőbe.
• Ne menj éhesen boltba.
• A „3-at fizet, 4-et vihet” akció csak akkor éri meg, ha mind a négyet felhasználod.

Főzés

• Tervezd meg a heti menüt, és legyen benne egy maradékos nap.
• Főzz kisebb adagot, inkább legyen szükség egy szendvicsre.
• A maradékot hűtsd le gyorsan, és tedd jól látható helyre, átlátszó dobozban.

Tárolás

• A kenyeret szeletelve lefagyaszthatod, és csak annyit veszel ki, amennyi kell.
• A hűtőben előre a hamarabb lejáró dolgok kerüljenek.
• A fagyasztóba tett dobozokra írd rá a dátumot és a tartalmat.

Hol pazarolnak még? Az üzletek oldala

A háztartások mellett a pékségekben, éttermekben, kávézókban és boltokban is marad étel a nap végén. Egy pékség nem tud pontosan annyit sütni, amennyi elfogy: ha keveset süt, délután üres a polc, ha sokat, este marad. Az étteremben ugyanez a napi menüvel. Ezt az ételt az üzletek eddig többnyire kidobták, vagy jobb esetben elajándékozták.

Az ételmentő appok pont erre adnak megoldást: az aznap megmaradt, még jó ételt kedvezményesen kínálják, te pedig zárás előtt átveszed.

A Mors ezért készült: a környékbeli üzletek aznap megmaradt ételét fél áron vagy olcsóbban foglalhatod le, és a pultnál fizetsz. Minden átvett adagnál látod, mennyi pénzt spóroltál, és nagyjából mennyi étel nem került a kukába.

Ünnepek, vendégség, szünidő: amikor a legtöbb megy kárba

A Nébih szerint a hétköznapi rendtől eltérő időszakokban még több étel kerül a kukába. Ilyenkor többet főzünk, mert persze senki nem akarja, hogy a vendég éhes maradjon, többféle ételt teszünk az asztalra, aztán a vendégség után napokig ott áll a maradék a hűtőben, amíg valaki egyszer csak ki nem dobja. Pont ezért érdemes előre tervezni. Néhány bevált fogás:

• Számolj fejadaggal. Egy vendégre nagyjából egy normál adag főétel és egy köret kell, nem kettő. Ha mégis izgulsz, hogy kevés lesz, inkább legyen egy tálca szendvics tartaléknak.
• Kevesebbféle étel: három jól eltalált fogás kevesebb maradékot hagy, mint hat félig megevett.
• Dobozt a vendégeknek. Ha marad, csomagolj nekik, mielőtt hazaindulnak. Szóval legyen kéznél néhány doboz.
• Másnapi terv. Már főzéskor gondold ki, mi lesz a maradékból: a sült húsból szendvics, a köretből rakott étel, a süteményből fagyasztott tartalék.

Mit tehetnek az üzletek?

A pékségek, éttermek és boltok oldalán a pazarlás nagy része abból jön, hogy előre kell sütni, főzni, rendelni, és a kereslet napról napra változik: kedden például elfogy minden, szerdán ugyanabból a mennyiségből a fele megmarad. Három dolog segít:

1. Adat a maradékról. Ha napra lebontva látszik, mi marad meg rendszeresen (mondjuk minden hétfőn a kakaós csiga), pontosabban lehet tervezni.
2. Esti értékesítés. Ami zárásra megmarad, azt kedvezményesen el lehet adni a környéken lakóknak, dolgozóknak, akik amúgy is arra járnak hazafelé.
3. Adományozás. Ami nem adható el, de biztonságos, azt élelmiszerbanknak lehet felajánlani.

Ha üzletet vezetsz, az ételmentő app üzleteknek cikkünkben összegyűjtöttük, mit érdemes megnézni, mielőtt választasz vagy váltasz.

Egy hét, kevesebb pazarlással

1. Hétfő: nézd át a hűtőt, írj listát a heti főzéshez.
2. Kedd-szerda: főzz egy adag ételt, ami két napig elég, ne háromig.
3. Csütörtök: maradékos vacsora, ami a hűtőben van.
4. Péntek: a hétvégére csak annyit vegyél, amennyit biztosan megesztek. Este nézd meg, mi maradt a környékbeli pékségben.
5. Vasárnap: a megmaradt kenyérből pirítós vagy zsemlegombóc, a zöldségből leves.